Amióta újra bevonzott a társasjátékok világa két olyan Youtube csatorna is van a témában, amire mindig odafigyelek.  Az egyik Wil Wheaton és a TableTop, a másik a Shut up and Sit Down. Utóbbinál nagyon jónak találom, hogy a játékszabályok ismertetése helyett/mellett arra fókuszál, hogy a hangulatot és a játékérzést adják át. Szeretem ezt a koncepciót, mert arra sarkal, hogy megismerjem a boltok polcain megtalálható szuper
játékokat.

A Shut up and Sit Down srácok egyik kedvenc játéka a Galaxy Trucker, magyarra fordítva a Galaxis Roncsderbi. Nem egy új játék, hiszen, ha jól számolom most lett 10 éves. Kiállva azonban az idő próbáját továbbra is az egyik kedvence az angol fiúknak.

Olyan jókat mondtak róla, hogy amikor megláttam a „Szellemlovas” polcán a bérelhető játékok között nem tudtam otthagyni (pedig teljesen más típusú játékért mentem eredetileg a boltba ☺ ).  Bérlésnél jött az első sokk, mert a játék kismillió lapkából és figurából áll, amit a kölcsönzés előtt leszámolni kisebb fajta rémálom. Miután sikerrel túljutottam a játékelemek összegzése által okozott kölcsönzési sokkon, kibéreltem, majd széles mosollyal az arcomon sétáltam hazafelé a dobozzal a honom alatt.

Eddigi tapasztalataim alapján már rájöttem, hogy jobban járok, ha jócskán áttanulmányozom a játékszabályokat, mielőtt leülnék a barátokkal játszani. Tapasztalatból tudom, hogy a játékszabály megismerésére szánt idő és a játszani vágyók türelme is minimális.  Az említett probléma áthidalására gyorsan elővettem a magyar leírást, hogy átolvassam, de ekkor ért a második sokk. A leírás magyar verziója - véleményem szerint - csapni való. Ahhoz képest, hogy party-játék a játékszabály túlságosan hosszú, tele van gyenge poénokkal, valamint logikai bukfencekkel.  Miután félóra elmélyült szabályértelmezés után sem jutottam előrébb megnéztem három  youtube videót és a második után már magabiztosnak éreztem a tudásom ahhoz, hogy másoknak is elmagyarázzam a játékot.

A kezdeti nehézségeken túljutva és a pár partyt magam mögött tudva summás megállapításom:   Ez a játék fenomenális! Imádom, hogy a lapkákból kialakítva egy ütött-kopott űrhajó tákolmányt kell összeraknunk, ráadásul időre. Ennek következtében olyan vicces és furcsa szerkezetek kerülnek az asztalra, amelyek már önmagukban megmosolyogtatják az embert. Miután mindenki elkészült az űrjárgány összeállításával, a játékosok a mellettük ülő űrhajóját „lemeózzák” és ha hibát találnak  benne könyörtelenül jelzik azt a társaság felé. Már ekkor nagyokat röhögünk, hisz látjuk a kétségbeesést barátunk arcán, mert például sikerült létrehoznia egy kapcsolati hibát a hajóján, ezért annak fele rögtön mehet is a levesbe.

Miután az összes hajó ellenőrzése megtörtént, konvojba szerveződve útra kelünk. Az űr természetesen hemzseg a különféle veszélyektől, amelyek szinte minden pillanatban végzetes csapást mérhetnek sanyarú sorsú űrhajónkra. Ilyen például a meteor, amit ha nem vagyunk képesek időben megsemmisíteni, akkor az olyan lyukat üt a hajónk oldalán, hogy simán leviszi az űrfurgon felét rakománnyal, legénységgel együtt. Ezen kívül jöhetnek még űrkalózok, rabszolga kereskedők, valamint könnyen keveredhetünk űrcsatákba is. Ezek külön-külön is komoly fenyegetést jelentenek űrkonvojunk minden tagjára, különösen akkor, ha útközben egymás után, sorozatban jönnek. Amennyiben elég ügyesek voltunk és jeleskedtünk űrhajó összerakásból, továbbá volt egy nagy adag szerencsénk, akkor talán célba érhetünk. Ez a cél azonban nem a játék vége. Itt az úton összeszedett rakományért űrdollárokat kaphatunk, amelyből  finanszírozni tudjuk az űrhajóban keletkezett összes sérülésünk javítását. Még jöhet egy kis adminisztratív „papírozás” az űrbiztosítóval, és kezdődhet, minden előröl. ☺ Igaz, már egy kicsit nagyobb hajóval kelhetünk útra, azonban a veszélyek és egyéb, nem várt ( vagy várt ☺ ) meglepetések száma is emelkedni fog következő utunk során.

Egy party összesen három fordulóból áll és be kell hogy  valljam,  hogy mind három forduló, minden pillanatát imádtam. Most is mosolygok, amikor eszembe jut, hogy a hatalmas űrhajómból (konkrétan megépítettem az Enterprise-t ☺ ) a harmadik forduló végére, már nem maradt más, mint egy hajtóműre erősített űrkabin, amiben a legénységem utolsó tagja ücsörgött. Még bele is képzeltük magunkat a kis űrhajósunk szerepébe, ahogy űrcowboyként rodeózik egy rakétán. Micsoda játék!

Hogy valami negatívumot is mondjak: az űrutazások folyamán könnyű „megsemmisülni” és ilyenkor sajnos nem tudunk tovább játszani egészen a következő forduló kezdetéig, ami hosszú várakozással teli perceket jelenthet a kiesett játékosoknak.

Első találkozásom a játékkal nem volt „szerelem első játszásra”, ezért nem tartottam meg, de ezen sorokat megírva, a megélt játék örömét ismét átélve, megérett bennem az elhatározás, hogy elmegyek és megveszem magamnak a Galaxis Roncsderbit, mert újra részesévé szeretnék válni a játék közben érzett felszabadult szórakozásnak.

Én a játékot anno balga módon nem tartottam, meg de ezen sorokat írva megérett benne a gondolat, megérett bennem az elhatározás, hogy elmegyek és megveszem magamnak a Galaxis Roncsderbit szerintem ez mindent elmond.